Amióta világ a világ – de legalábbis a bábeli zűrzavar óta –, azok, akik anyanyelvükön felül más nyelveken is beszélnek, előnyökhöz jutnak. Ám az idők változnak. Manapság a fenti mondatot már úgy kell megfogalmazni, hogyha valaki az anyanyelvén kívül legalább angolul nem tud, könnyen érheti hátrány. S ez az üzleti életben fokozottan igaz. (Elég csak arra gondolunk, hogy a Magyarországon működő külföldi tulajdonú cégek belső kommunikációs nyelve szinte minden esetben az angol.) 28 éves szakmai nyelvoktatási tapasztalatunk birtokában kimondhatjuk, hogy a nyelvtudás a gazdasági élet minden területén egyre fontosabb, sőt számos esetben nélkülözhetetlen. Ha például egy termelő vagy szolgáltató cég kapacitását a magyar piac nem képes lefedni, akkor a környező országok partnercégeivel való kapcsolatteremtés.
Ennek természetesen csak az egyik eszköze a nyelv, de a legalapvetőbb. Minden piaci szereplőnek fontos, hogy csapatát jó szakemberek alkossák. Annak érdekében, hogy a nyelvtud
ás hiánya ne legyen akadálya egy tehetséges kolléga alkalmazásának, a legtöbb cégnél a nyelvi képzésre, gyorsan megtérülő, gazdaságos befektetésként tekintenek. Abban az esetben ha egy cégvezető követni akarja a piac változásait, ismerni akarja a legújabb trendeket, akkor a nemzetközi szakmai lapok böngészése elengedhetetlen. Ám a nyelvtanulás finanszírozása még a fentiek tudatában is komoly elhatározást igényel. A néhány éve rendelkezésre álló külső források mára szinte teljesen eltűntek (szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetősége erőteljesen korlátozódott; az EU pályázati lehetőségek, főleg Budapest területén, szintén minimálisra csökkentek). Ennek egyenes következménye lett, hogy a Megrendelők a legjobb helyen szeretnék elkölteni pénzüket. De mi alapján tudja Ön eldönteni, hogy valóban a megfelelő nyelviskolát válassza?
Következő cikkünkben erről fogunk írni.